Idén június 27. és július 2. között az egyhetes 38. Országos Honismereti Akadémia helyszíne a kőszegi Jurisics Miklós Gimnázium volt. Ezúttal „A honismereti mozgalom 50 éve, Trianon 90 éve” a témája a találkozónak, amely egyébként a honismereti mozgalom legjelesebb és legmagasabb szintű fóruma. Döbör Istvánné, az ózdi Lajos Árpád Honismereti Kör vezetője immár hetedik éve minden alkalommal részt vesz e színvonalas, magas rangú eseményen. Most különösen fontos volt, hogy elutazzon az akadémiára, ugyanis a nyitó napon Döbör Istvánné a honismereti mozgalomban végzett kiemelkedő munkájáért emléklapot kapott. Beszélgetésünk elején viszont hangsúlyozta: az elismerés nem egyedül neki, hanem az ózdi szakkör minden tagjának szól.

- A kőszegi gimnázium dísztermében száznál is többen ültünk hétfőn, a honismereti mozgalom kiemelkedő eseménye, a XXXVIII. Országos Honismereti Akadémia nyitó ünnepségén – mondta el a körvezető. - Köszöntők hangzottak el, aztán díjakat, elismeréseket adtak át. Ez a kerek évforduló is bizonyítja: fontos a honismereti mozgalom. Hogyan jött létre? Miért éppen 50 esztendeje? Amikor a kőszegi akadémián fennállásunk fél évszázadát vettük számba, nyitóelőadásában Halász Péter, az Országos Honismereti Szövetség elnöke utalt az előzményekre. Az ország megreformálását szolgáló országleírások, a népi írók "Magyarország felfedezése" sorozata, a hazai cserkészmozgalom, majd az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtőmozgalom mind az előzmények közé tartozik. 1956 után a pártvezetőség azt gondolta, a lelkes néprajzkutatókat össze kell gyűjteni, ellenőrzés alá vonni, így került az egész a Hazafias Népfront égisze alá.

A mai helyzet jobb is, rosszabb is mint a régi – hangsúlyozta előadásában az országos elnök. Ma szabadok vagyunk, mindenféle korlát nélkül létezünk. Ki is bővítették a mozgalmat a határon túlon élőkkel, de bizonytalanabb a helyzetünk. Pályázniuk kell, lobbizniuk, bár a Nemzeti Kulturális Alapnál tudják, méltányolják: ha valamit 38. alkalommal szerveznek meg, az értékes, hasznos és színvonalas. Sajnos öregszik a tábor, bár minden évben októberben ifjúsági honismereti akadémiát is szerveznek. Az idén Tabon, ahol a „rágógumis nemzedék”, 60-80 fiatal, főleg középiskolás vesz majd részt.

- Az akadémián is megemlítették és nagy büszkeséggel hallgattam Rémiás Tibor, a miskolci Herman Ottó Múzeum történésze előadásában az ózdi gimnázium honismereti körét – folytatja Döbör Istvánné -, akik az ifjúsági táboroknak mindig aktív résztvevői. S ugyancsak jó volt hallani a Trianoni tragédia emléknapján Susa nevét, amely község mint tudjuk, a „hűség faluja”, hiszen Magyarország mellett döntöttek a határok meghúzásakor az ott élők.

Az akadémián a hétfői nap – június 29-e – a honismeret 50 évéről szólt, minden előadás e téma köré szerveződött. Másnap a Trianoni tragédia 90 évfordulójára emlékeztünk, elemeztük, mi vezetett Trianonhoz, szó volt a felvidék, Erdély küzdelméről, de a Nyugat-magyarországi megmozdulásokról is.

Július 1-jén az akadémia résztvevői Vas megyével ismerkedhettek meg, négy tanulmányutat is szerveztek a számukra, mindenki a számára legkedvesebbet választhatta.. A zárónapon, július 2-án, még egy előadás hangzott el a határmenti együttműködési programokról, s kiderült az is, jövőre Pest megye rendezi az akadémiát, mégpedig Nagykőrösön.

Kocsik L.