Lezárult egy projekt - Sikeres volt a
Közkincs Kerekasztal munkája
Az Ózdi Többcélú Kistérségi Társulás Közkincs-Kerekasztala
az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával az elmúlt évben megalakult.
A tevékenységük egy fontos szakasza zárult le május végén. Eddigi munkájukról
kérdeztük Pappné Szalka Magdolnát, az Ózdi
Művelődési Intézmények igazgatóját.
-
A minisztériumhoz a
pályázatot az ózdi Városi Művelődési Központ nyújtotta be – emlékszik vissza a
kezdetekre az igazgatónő. – Időközben azonban Ózd Város Önkormányzatának
Képviselő-testülete 2007. június 30. hatállyal, mint önálló költségvetési
szerveket megszüntette a Városi Művelődési
Központot, a Városi Könyvtárat és a Városi Múzeumot. Munkajogi jogutódlással 2007. július 1-vel Ózdi Művelődési Intézmények néven
megalapította önálló költségvetési szervként új intézményét az Olvasóban. Az
Ózdi Művelődési Intézmények intézmény-egységei az ÓMI Városi Művelődési Központ, az ÓMI Városi
Könyvtár, az ÓMI Városi Múzeum önálló szakmai kompetenciával rendelkeznek.
Tehát a kerekasztal munkájában is már az utódszerv, az ÓMI vett részt.
-
Milyen feladatokat végeztek el az elmúlt hónapokban?
A program résztvevői – az Ózdi
Művelődési Intézmények, az Ózdi Többcélú Kistérségi Társulás, a BAZ megyei
Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet, a Bükk Művelődési és Vendéglátó
Ház a Közösségért Alapítvány és az Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesülete –
még decemberben megállapodtak az eredeti pályázati ütemezés és pénzügyi terv
módosításában. Ennek indoka, hogy a pályázati eredmények későn kerültek
kihirdetésre, s a megpályázott és a ténylegesen elnyert összeg eltérő, így
csökkenteni kellett a projekt költségvetését. S ekkor vállalták az ÓMI
munkatársai a kistérségre vonatkozó általános és kulturális vonatkozású
statisztikai elemzések részanyagainak elkészítését is. Februárban szakértői
fórumot tartottunk a kulturális ágazat szakembereinek bevonásával. A résztvevők
többek között megállapították, hogy az ózdi kistérségben eddig elvégzett
feladatok iránya megfelelő.
A települések számára a legnagyobb
gondot a szükséges humán erőforrás, a megfelelő képzettséggel rendelkező
szakember alkalmazásának költségei jelentik. S a közkincs kerekasztal formális
megalakulása is ekkor történt meg.
-
Az elemzések során milyen megállapításokra
jutottak?
-
Az adatgyűjtés és
rendszerezés által rendelkezésre álló adatokból elkészül a kistérség kulturális
feladat ellátásának átfogó elemzése. A
gazdagodó értékleltár segíti és tervezhetőséget biztosít a kistérségi
együttműködésben. Elkészült továbbá az Ózd Kistérség Többcélú Társulás
középtávú kulturális fejlesztési koncepciója és a Társulási Tanács elé
terjesztve ez elfogadásra is kerül. Úgy érezzük, hogy a települési döntéshozók
és a kulturális területeken dolgozó szakalkalmazottak számára egyaránt elfogadottá
válik a kistérségi szemlélet szükségessége, hozadéka (konkrét eredmény pl. a NKA
Közművelődési Szakmai Kollégiumánál elnyert pályázat a kistérség településein
tájolásra). A hosszú távú hatások között reméljük, hogy kulturális ellátás
minőségi javulása az életminőség javulásához vezet, mind a települési, mind a
kistérségi identitás tudat alapjai erősödnek, s az összefogás közösen kidolgozott
egyéb fejlesztést eredményező projekteket, közösen lehívott forrásokat is
eredményez majd.
-
Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a
program során?
-
Általános jelenség
leginkább a kistelepüléseken, hogy a polgármesterek szinte „egy személyben”
kísérlik meg a település minden feladatellátásában képviselni magukat, „nincs
helyettesítő”, így viszonylag kevés időt tudnak szánni a kulturális témára, ad
hoc feladatellátás, probléma megoldás jellemző. Ez mind a személyes részvételt
illetően, mind a különböző adatgyűjtések terén nehézséget okoz. A települések
döntéshozói szívesen veszik személyes, vagy telefonon történő megkereséseinket
– maguk szintén szívesen fordulnak hozzánk egyedi problémáikkal -, a
tanácskozásokon való részvételük viszont elfoglaltságaik miatt nehézkes.
(kocsik)
|
