Falu-munka-ember címmel jelent meg a napokban a Tanulmányok a barkóságról második kötete. A hiánypótló monográfiák és tanulmányok gyűjteményét 11 szerző jegyzi, többek között Alabán Péter, Kovács Veres Tamás Gergely és Kovács Béla. A kötet a Lajos Árpád Honismereti Kör A hely ahol élünk előadássorozatának a keretében mutatkozott be.
Újabb helytörténeti kiadvánnyal gazdagodott a könyvpiac. A kötetben 11 szerző tanulmánya, összefoglaló műve olvasható, olyan szerzőktől, mint Alabán Péter történész, Kovács Veres Tamás Gergely és Kovács Béla. Alabán Péter a kötet szerkesztője elmondta, a környező falvak kutatása, a már lejegyzett események összegyűjtése továbbra is feladat maradt, annak ellenére, hogy a most megjelent kötet már a második, amely a barkóság életével, hagyományaival foglalkozik.
„Talán a legérdekesebb, hogy a politikatörténet helytörténeti szinten igencsak háttérben van, ezenkívül olyan földrajzi, gazdaságtörténeti háttérmunkák hiányoznak még, amelyek mindenféleképpen feldolgozhatók a rendelkezésre álló forrásanyag segítségével" - nyilatkozta Alabán Péter, történész.
A könyvbemutatón a téma elismert kutatóinak munkáját is bemutatta Alabán Péter. Paládi-Kovács Attila gyűjtésén kívül annak a Szabó Zoltánnak a kutatását is megemlítette a történész, akit a legtöbben a Cifra nyomorúság írásáról ismernek.
A kiadványban a paraszti életmódról, a barkó települések mindennapjairól és a 800 éves évfordulóját ünneplő Szentsimonról született írások is olvashatók. Szerzőjük Kovács Béla, helytörténész, aki a település 800 év alatt leírt krónikáját összegezte.
„Az úgynevezett nagy történetírás alapját végső soron a helyi dokumentumok jelentik. És sok esetben átértékelhetők bizonyos történelmi események, az alapján, hogy helyben mi történt" - fogalmazott Kovács Béla, helytörténész.
A könyvbemutatón a barkóságról, mint történelmi fogalomról is szó esett, Alabán Péter kiemelte, a barkó népcsoport mibenléte, és az, hogy a barkónak mondott települések közül melyik a központ, bizonyítás hiányában még nem lehetséges.
Vissza