Újabb nagy sikerű előadást vitt színre az ÓMI Zenés Színház társulata. Az „Egy csók és más semmi” című operettet 1932 májusában mutatták be először a Magyar Színházban és az első perctől kezdve imádták a nézők. Erre alapozott Béri László társulata is, amikor az említett zenés darabra esett a választás. Az előadás második felvonásában egy meglepetés is várta az ózdi közönséget.
Az „Egy csók és más semmi” című operett örökzöld slágereit szinte mindenki ismeri, generációk nőttek fel rajta. Eisemann Mihály klasszikusa alapdarabnak számít az operett rajongók körében, a színpadi mű története pedig közel áll a mai fiatalokhoz is. Béri László az ÓMI Zenés Színház rendezője, művészeti vezetője biztos kézzel nyúlt a darabhoz, hogy sikerre vigye azt az ózdi közönség előtt. Már korábban is mutatott be operett előadást a társulat, így nem volt ismeretlen számukra a műfaj.
„Ez egy olyan társulat, amelynek a tagjai előbb-utóbb minden műfajt megtanulnak, mindenféle zenei stílust, így az operettet is. Szerintem elég jól bevezetődtek ők annak idején az operett világába, és mindenki nagyon szereti ezt a műfajt” - fogalmazott Béri László, az ÓMI Zenés Színház művészeti vezetője, rendezője.
A címadó dal a harmincas évek egyik legnagyobb slágere lett, amelyet mind a mai napig szívesen dúdolnak az operettrajongók. Így voltak ezzel a társulat fiataljai is.
„Az operett műfajt már mi is kipróbáltuk otthon. Ugyanis én Salgótarjánból járok át ide az Ózdi Zenés Színházhoz szerepelni. Nagyon örültem, hogy meghívtak most is ebbe a darabba. Otthon is próbálgattam ezeket az operett slágereket énekelgetni, így annyira távol nem áll tőlem, de konkrétan operett darabban még nem játszottam soha” - mondta Fülöp Norbert.
„Ezek örökzöld slágerek. Én ugyan csak most ismerkedtem meg velük, de egyből a fülünkbe mászik, és úgy gondolom, hogy a közönségnek is” - nyilatkozta Vad Fanni, az ÓMI Zenés Színház tagja.
Képtelen helyzetek, titkokat rejtő magánéletek elevenedtek meg színpadon. Pikáns sztorik, egy vakmerő csábító, egy szakmáját szenvedélyesen űző ügyvéd és unatkozó szépasszonyok, akik válni akarnak, vagy éppen nem akarnak válni. A szálak mozgatórugói a félreértések és a hazugságok, amelyekre természetesen mindig fény derül. S hogy még teljesebb legyen a hatás, meglepetés is szolgált a nézők számára.
A társulat tagjai mellett alkalmi szereplőket is felvonultatott a darab (Janiczak Dávid és Vitális István személyében). Habár ők más műfajban mozognak, ennek ellenére szívesen mentek bele a játékba. Így cserélték fel a politika színterét – ha csak egyetlen este erejéig is - a színház világára.
Vissza